Artus társulat - Ulysses nappalija (2011) rendezte: Goda Gábor


közösségi tánc színház performansz

 

agyag fazek ulyss_153_dusag ulysses nappalija koncz zsuzsa 55 ulysses33_kenyerescs ulysses46_kenyerescs ulysses_2869_jamborzs ulyssesnappalija_artus_raczaniko

 

Az „örök visszatérés mítosza” az emberiség egyik legalapvetőbb kérdéseit veti fel. Hová tart az ember, aki egész életében úton van? Ez az úton levés nemcsak a keleti, a nyugati, hanem a Föld valamennyi emberét jellemzi. A társulat joyce-i gondolkodásmód mentén az örök visszatérés, a végtelennek tűnő utazás témájából kiindulva az ellentmondásokban rejlő teljesség kérdését járja körbe. Egy este a nappaliban.

alkotó-előadók: Bodóczky Antal, Boross Martin, Debreczeni Márton, Fischer Balázs, Goda Gábor, Gold Bea, Kocsis Gábor, Nagy Ágoston, Nagy Csilla, Téri Gáspár, Tucker András, Virág Melinda
Produkciós munkatárs: Rácz Anikó
rendező: Goda Gábor

 

Inspirációk:

1. Ulysses – és az örök visszatérés mítosza
Homérosz-Odüsszeusz tengeri és Joyce-Ulysses dublini helyszíne után az Artus egy romos nappaliba illeszti bele a végtelennek tűnő, de valójában csak egy napos belső utazást, ahol az út maga a képzelet. Akár Joyce-nál, az utazás élménye pedig látomásszerű pillanatok sorozata, amikor is az ember tudatában villanásszerűen, egyszerre jelennek meg a tér és az idő legkülönbözőbb pontjai és az ott zajló történésekről szerzett impressziók.
Mindannyian Odüsszeuszok vagyunk. Belül állandóan utazunk, és csak akkor lesz teljes a világunk, amikor végül hazaérünk.


2. Gábor Földhajó szobra

3. Kérész Művek
A társulat 2010-ben indította el rendhagyó performansz-kocsma sorozatát, amely a nézőkkel való találkozás újragondolását hozta magával. A Kérész Művek mindig premier, minden alkalommal egy új előadás születik, melyet a résztvevők egyetlen intenzív nap alatt hoznak létre. Paradox módon a spontaneitás és a pontos kidolgozottság egyszerre érvényesül.


4. Gábor: Egy-Nap-Fordulat
„Fent álltam a hegyen, és lassan megfordultam egyszer a saját tengelyem körül. Egyszerűen körbefordultam. Megfordultam, de egy nap, azaz 24 óra alatt. Annyi idő alatt, mint ahogy a Föld fordul meg a tengelye körül. Egy napot álltam egy helyben, lassan mozdulva, fordulva, összehangolódva, eggyé válva a Földdel.
Forgás közben újrafogalmazódott a világ:
A közvetlen valóság és a látomások együtt léteznek.
A Föld nem a lábam alatt van, hanem körülvesz.
A zaj a Csend része.
Nem itt állok, hanem mindenhol.”

5. Antinómia - a belső ellentmondásokban rejlő teljesség


Támogatók: NKA, NEFMI, Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottsága, Újbuda Önkormányzata, Karma Productions, Vylyan Borászat